Bethlen Gábor Kollégium
515200 Aiud-Nagyenyed | Str.Bethlen Gábor Nr.1. | Email: bgk@bethlengabor.ro


Névadonk - Bethlen Gábor


Ki volt Bethlen Gábor

Bethlen Gábor a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot gyakran „Erdély aranykora” néven említik.

Családja és gyermekkora

Bethlen Gábor őseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai. A Bethlen család előnevét adó Temes vármegyei Iktárt valószínűleg a 14. században szerezték. Bethlen Gábor azonos nevű nagyapja a mohácsi ütközetben hatszáz lándzsás vitézt vezetett, a csatavesztés utáni belviszályban Szapolyai Jánost támogatta Ferdinánd ellenében. Apja, Bethlen Farkas eleinte Ferdinánd híveként a török elleni harcokban szerzett hírnevet, majd János Zsigmond hívására Erdélybe települt, ahol országos főkapitány lett. Az 1575-ös kerelőszentpáli csatában Báthory István erdélyi fejedelem oldalán vett részt, az itt tanúsított érdemeiért 1576-ban nyerte a marosillyei uradalmat. Bethlen Gábor anyja, Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő családból származott. Bethlen Farkas és Lázár Druzsina gyermekei közül Gáboron kívül csak az 1584-ben született István, a későbbi fejedelem, érte meg a felnőttkort.

A két fiú az apa 1590-ben vagy 1592-ben bekövetkezett haláláig a marosillyei várkastélyban nevelkedett. Noha írni-olvasni megtanultak a szülői háznál, oktatásukban a gyakorlati és katonai tudnivalókra helyezték a hangsúlyt. Bethlen Farkas tervezte ugyan, hogy Gábort a kolozsvári jezsuita akadémiában taníttatja, erre azonban korai halála miatt nem került sor. Mivel Báthory Zsigmond a marosillyei birtokot elvette az árváktól, az özvegy fiaival Gyergyószárhegyre költözött bátyjához, Lázár Andráshoz. Az anya halála után a fiúkat Lázár András nevelte tovább; mivel katonai pályára szánta őket, művelődésükkel nem sokat törődött. Bethlen Gábor utóbb felemlegette, hogy latinra nem tanították; ezt később önerőből valamennyire pótolta.

Vallás és művelődés

Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.

Halála és utódai

Második házassága előtt unokaöccsét Bethlen Istvánt szánta utódjának, neveltetéséről is ennek megfelelően gondoskodott. Felesége, Brandenburgi Katalin, akit 1626 májusában a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel (öccsével, Bethlen Istvánnal együtt), férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben.

Egy részlet a halálát megelőző percekből: „Azonban alig szólhatván, kére téntát, papirosat, pennát, melyeket eleiben adván íra két rendet szépen, és elfordulván abbanhagyá; amazok, sőt magam is azt gondolván, hogy netalán azoknak, mint kedves embereinek, az közönséges testamentumon kívül akarna valamit legálni, mely írást letévén az közel állani szokott asztalocskára, intének azok, hogy nézném meg; térdet hajtván kimenének, és inas jüvén bé, az legyezőcskét annak adván az írást megolvasám; és mintha aludni akarna az fejedelem, úgy tetszvén, én is kimenék; az írás pedig ezen szókkal vala, kinél többet sem írt, sem szólott annakutána szegény, mely most is fog lenni Rhédei Ferencnél, oda deveniálván az öreg Bethlen István halála után: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? senki nincsen bizonyára, bizonyára nincsen.”Kemény János